Helsinki tűzoltási és mentési rendszerének tanulmányozása ERASMUS+ Program keretében


A KOK az ERASMUS+ 2016. évi pályázatán Törökországba irányuló szakmai kiutazást nyert, de a jelenlegi török belpolitikai helyzetre tekintettel a KOK vezetése úgy döntött, hogy a kiutazást elhalasztja (esetleg később más forrásból, más időpontban bonyolítja majd le). Az elhalasztás nemcsak a politikai helyzet miatt történt, a döntésben az is szerepet játszott, hogy a kiutazás megnyerése után a török féllel a háttérben folytatott egyeztetések 2016-ban igen körülményesen, lassan haladtak, 2016 utolsó heteiben gyakorlatilag megrekedtek, az idő pedig gyorsan telt. Mivel a kiutazás megvalósításának határideje, 2017. május 31., ezért 2017 elején a KOK új kiutazási helyszín keresése érdekében felvette a kapcsolatot az Európai Tűzoltó Iskolák Szövetsége (EFSCA) tagállamaival, részükről – az idő rövidségére tekintettel – pozitív visszajelzés nem érkezett.

Ezt követően, 2017 márciusában – mintegy utolsó lehetőségként – a KOK megkereste a Pohjanmaan Pelastusalan Liitto ry elnökét, azaz az egyik finn regionális önkéntes tűzoltó szövetséget, akik 2016-ban tizenkét tűzoltóval szakmai szempontból nagyon sikeres hivatalos látogatást tettek a KOK-on. Az elnök, Veli-Pekka Nurmi tűzoltó tábornok – tudva azt, hogy a kiutazás megszervezésére igen rövid idő áll rendelkezésre – azt tudta felajánlani a szövetség elnökeként, hogy Helsinki városában szervez magyar szakembereknek hiteles szakmai programokat, már csak azért is, mert ott van Finnország kettes számú katasztrófavédelmi kiképző iskolája is. A magyar fél számára május vége volt az elfogadható időpont, erre lett a kiutazás időzítve. Időközben az is kiderült, hogy az elnök és egy szövetségi tag 2017. május harmadik hetében Magyarországra látogat, így a kiutazást meg tudta előzni egy mindenre kiterjedő előzetes szakmai egyeztetés is.

A KOK 5 fős delegációja, a Polgári Védelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport vezetője, a szakcsoport helyettes vezetője, egyben HUNOR parancsnok-helyettes, a nyelvi szakcsoportvezető, valamint a Műszaki Szakcsoport, illetve a Tűzvédelmi és Hatósági Szakcsoport egy-egy főtanára május 21-én Koppenhágán keresztül utazott Helsinkibe.

A vasárnapi (és nem hétfői) kiutazást finn részről kérték, tekintettel arra, hogy május 25-e, csütörtök az vallási ünnep és egyben munkaszüneti nap, így a 3 naposra tervezett szakmai programokat május 22-ére, 23-ára és 24-ére tudták időzíteni, a hazautazás így pedig 25-ére lett tervezve.

A delegációt a helsinki repülőtéren, május 21-én esti órákban Helsinki város tűzoltó iskolájának parancsnoka, Matti Waitinen tűzoltó ezredes fogadta.

A hivatalos program május 22-én reggel kezdődött, a csoportot Veli-Pekka Nurmi tűzoltó tábornok fogadta a helsinki irodájában. A tábornok a regionális önkéntes tűzoltó szövetségben betöltött elnöki pozíciója mellett főállásban az OTKES/SIA-Safety Investigation Authority főigazgatója, amely a finn Biztonságtechnikai Ügyeket Vizsgáló Hatóság, országos hatáskörű, rendkívül széles utasítási jogosítvánnyal rendelkező hivatal és az összes hatáskörébe vont, Finnországban bekövetkező nagyobb katasztrófa, ipari baleset, súlyos közlekedési baleset bekövetkezési körülményeinek kivizsgálására lett létrehozva. Veli-Pekka Nurmi részletesen bemutatta a szervezetet, megemlítve konkrét, vizsgálat alatt álló katasztrófavédelmi jellegű ügyeket. Vizsgálnak többek között légi, tengeri, édesvízi, vasúti, közúti közlekedési baleseteket, olaj- és egyéb ipari szennyezési ügyeket. Főigazgatói tevékenységének legnagyobb eredménye az, hogy főigazgatósága alatt a hatóság 513 napos átlagos ügyintézési határideje 212 napra csökkent, és az eljárás még nyíltabbá vált. Abban a pillanatban, amikor az adott ügyet főigazgatói döntéssel a hatóság a hatáskörébe vonja és megkezdi kivizsgálni, az azonnali sajtónyilvánosságot kap és az eljárás alatt végig folyamatosan tájékoztatják a közvéleményt, a lezárás pedig nagyszabású, sajtónyilvános tájékoztatóval történik. A hatóság kommunikációs vezetője Sakari Lauriala, neki az eljárásban óriási szerep jut, ő tervezi és bonyolítja az ügyekkel kapcsolatos média feladatokat, a delegációt az első nap délutánján és a második napon ő kísérte.

Ebéd után a delegáció a Helsinki központjából induló, a SIA irodaháza mellett is megálló, pár éve átadott, körforgalomban közlekedő vonattal utazott ki a repülőtérre, a reptéri tűzoltóság meglátogatása az első munkanap délutánjára szervezett program volt. Az alapvetően a felszínen közlekedő vonat nemrég érte el a repülőteret, a repülőtéri részen azonban mélyen a föld alá vezették és ez már önmagában speciális evakuációs (kitelepítési, kimenekítési és befogadási) elveket, technikákat feltételez.

A repülőtéri tűzoltóságon tett látogatás szakmai szempontból nagyon érdekes volt. Alapvetően a szokásos eljárásokat, technikákat látta a tanári csoport, de például a tömlő kör alakú hajtogatása helyett egymásra szakaszolt, könnyített keretbe rakott tömlőt használnak. A repülőtéren egyszerre egy raj ad szolgálatot, rendszeresen gyakorlatoznak. Míg Magyarországon használaton kívül repülőgépben végzik a repülőtéri tűzoltók a gyakorló mentéseket, addig Helsinkiben épített pálya van, amelyet egy szakaszon meg is döntöttek, így oldalára borult géptörzsből is tudják a mentést gyakorolni. A gyakorlószolgálatban levő raj éppen zajló gyakorlata nagyon színvonalas volt.

Az első munkanap estéjén a delegáció városnézésre ment és megtekintett Helsinki belvárosát.

A második napon is a kommunikációs igazgatóval folytatódott a szakmai program. A határőrség és parti őrség közös, új hivatalában járt a delegáció. Az intézmény a déli határszakaszért, a Finn-öbölért felelős, az országban másik két hasonló régiós intézmény is van, de kevésbé forgalmas határ-, illetve partszakasszal. A hivatalnak minden igényt kielégítő új, helikopter leszállásra is alkalmas mentőhajója van, de vannak más járműveik is. Magyarország egyetlen tűzoltó hajója finn, pontosan olyan eszközzel ők is rendelkeznek. A rengeteg monitorral felszerelt, 7/24-ben működő irányítási pontjukon egyszerre minimum hárman dolgoznak, a parancsnok tűzoltó. A munkarend – a 112-es központokhoz hasonlóan – speciális, a reggeltől délután 4-ig tartó szolgálat után este 10-ig pihenő van és másnap reggelig tartó szolgálatban vannak olyanok, akik egészségügyi szolgálatnak öltöznek a 6 óra pihenő után vissza. Ennek az a magyarázata, hogy 1905 óta a tűzoltás és mentőszolgálat közös. Nem minden tűzoltónak van mentőtiszti képesítése, de a legtöbbnek igen, így a 24 órás szolgálat egyharmadát a mentőautón töltik.

A második napi ebédet követően a Belügyminisztérium Készenléti Osztályának vezetője fogadta a delegációt. A Belügyminisztériumban teljes körű áttekintést kaptak a régi-új finn rendszerről. Napjainkban teljesen új struktúra van kialakítás alatt, a regionális irányítást, illetve a 22 megyét a közeljövőben felváltja egy 18 megyés rendszer, átalakul a teljes egészségügyi, a teljes szociális és mentési struktúra. Pluszban a minisztérium a napokban az új igazgatási központba költözik (a magyarhoz hasonló szisztémában kormányzati negyed épül a Belvárosban, a főpályaudvar mellett). Mindezen változások ellenére az teljesen nyilvánvaló, hogy a tűzoltás és mentőszolgálat egyben marad. Csökken az önkormányzatok szerepe, az állam nagyobb részt vállal a finanszírozásból, fejlesztésből, így biztosítva a minőségi, színvonalas mentéseket, növelve az állampolgárok biztonságát. A minisztériumi látogatás fontos hozadéka, hogy a Készenléti Osztály vezetője korábban az Európai Unió által legtöbb forrással támogatott, legjobban ismert katasztrófavédelmi, tűzoltósági iskolája, kiválósági központja, a Kopió városban található mentési iskola készenlétért felelős vezetője volt, így rajta keresztül lehetséges lehet a méltán híres finn iskola meglátogatása és az általuk ígért ún. Memorandum of Understanding, azaz egyetértési nyilatkozat kibocsátása estén későbbi ERASMUS+ pályázaton való indulás is.

A második nap hivatalos programja nem ért véget a minisztériumban, a delegáció vacsoraidőben kilátogatott a Helsinkihez legközelebb eső, leghíresebb szigetre, Suomenlinnára.

Veli-Pekka Nurmi ott lakik, ez tulajdonképpen egy 200 bérlakásból álló köztisztviselő telep, a remek adottságú helyen áll a tengerészeti akadémia, saját tűzoltósága-mentőszolgálata van, Helsinki 8 mentőegysége közül egy ott található, azt látogattuk meg és a helyszínen, a tiszti klubban vacsoráztunk finn ételeket.

A harmadik napon Matti Waitinnen ezredes, a város tűzoltási és mentési iskolájának parancsnoka kísérte a delegációt. A munkanap Helsinki város legnagyobb tűzoltási és mentési szolgálatán, az 1-es számú tűzoltóságon kezdődött és a legrégebbin, a 2-es számún folytatódott, ahol a Tűzoltó Múzeum is helyett kapott. Mindkét helyen részletesen bemutatták a helyi mentés jellemzőit, ezek főbb vonalakban a magyar rendszerrel azonosak, a legszembetűnőbb különbség, hogy a tűzoltóságokról indulnak a mentőautók is. A tűzoltó múzeumot egy személy építi és vezeti, egy múzeológus, sok-sok éve fáradhatatlanul fejleszti  a bemutatótermeket, ezen túlmenően több mint 20 könyvet publikált. A szakmája nem tűzoltó, nem is hivatásos, de speciális egyenruhában fogadja a látogatókat. A bemutatott járművek legtöbbje üzemképes, egyik régi parancsnoki tűzoltó autó nyáron rendezvényeken szolgálja a kibérlőit, esküvőkön például. A múzeumi program része volt a tűzoltóság majdnem 100 évvel ezelőtt épült tornyának megmászása is, a belvárosban levő építményről a páratlan Helsinki panoráma tárult a delegáció szeme elé. A harmadik munkanap délutánja a Helsinki Tűzoltási és Mentési Iskolában folytatódott, az igazgató bemutatta a szervezetet. Érdekességük, hogy a Kopióban található kiképző központ mellett a város tűzoltói igényeit szolgálják ki és nem állami, hanem a városi finanszírozású, azaz adófizetői pénzből tartják fenn magukat. A túljelentkezés az évi 15 fős osztályba kb. húszszoros, nagyon szigorú szűrővel (fizikai és elméleti is) csökkentik 60 főre a létszámot, ekkor következik egy pszichológiai teszt és személyes elbeszélgetésen, illetve szóbeli vizsgán választják ki a 30 főből a 15-öt. A kétéves tűzoltói kiképzés után jön a harmadik évben az egészségügyi, a mentőszolgálati kiképzés. Az iskola jól felszerelt, van tűzoltó készülékek utántöltésére is alkalmas gyakorló laboratóriuma, mini égető medencéje, hallgatók által is használt műszaki műhelye, általában jellemző a nagyon színvonalas technikai felszerelés, az okostábla, a számítógépes laboratórium, a jól felszerelt hallgatói konyha stb.

Finnország 2017-ben fogja ünnepelni a 100 éves függetlenségét, 1917-ben szakadtak el az alakuló orosz-szovjet birodalomtól, így magyar szemmel szokatlanul élénk a polgári védelmi készültségük. A tűzoltósági személygépkocsik által használható a várost átszelő, a függetlenség kikiáltása után védelmi céllal megépült közlekedési alagút-rendszer, békeidőben az engedéllyel rendelkező autóknak gyors közlekedést biztosítva. A föld alatt 5 perc alatt el lehet jutni a belváros alatt például a város kijjebb eső területén levő tűzoltó iskolához, a delegáció tagjai az iskola autójával a föld alatt is utazhattak.

Az utolsó munkanap délutánján a delegációt az iskola polgári védelmi igazgatásért felelős vezetője vette át és együtt látogatást tettek a város egyik óvóhelyén. Helsinki városnak 550 ezer lakosa van, de 750 ezer személyt tudnak óvóhelyen elhelyezni. A meglátogatott óvóhely 6000 fős, a köteles polgári szolgálatra berendeltek számára van fenntartva, volt ott 1989-ben telepített szellőző rendszer, ott áll készenlétben több száz tábori műanyag wc , több ezer mobil tábori ágy. A hidegháború megszűnésével, a bipoláris világrend felbomlása után ezeket az óvóhelyeket békeidőszakban a lakosság közösségi célokra használhatja, a látott menedékhelyen gyephoki pálya, játszóház és fitness terem lett kialakítva.

A finn teljes tűzoltási és mentési rendszert bemutató 3 napos látogatás után, az utolsó Finnországban töltött napon, a hazautazás napján, a delegáció még találkozott Berki Bálint vasai önkéntes tűzoltóval, aki a finn delegáció magyarországi látogatásának fő szervezője volt és elsősorban a magyar delegációval való találkozás miatt utazott fel Helsinkibe. A baráti hangú eszmecserén a 2018-ra a KOK által tervezett, Helsinkit, Porit, Turkut, Vasat, Tamperét érintő kiutazást is átbeszélte a delegáció. A kiutazást a KOK 2017. évi ERASMUS+ Pályázatával nyerhető pénzből szeretné az iskola megvalósítani.

Sajnálatos, hogy a KOK időközben (2017. május 31-én) megkapta a 2017. évi ERASMUS + Pályázata hivatalos végeredményét, amely szerint a Tempus Közalapítvány kuratóriuma, mint ERASMUS+ magyar nemzeti iroda, a jövő évben a finnországi éves tűzoltó találkozóra tervezett szakmai tanulmányutat tartaléklistára helyezte, így a kiutazás megvalósítása bizonytalan, a tartaléklistára került kiutazás a 10. helyen szerepel.

A KOK-nak nincs ismerete és a tapasztalata arról, hogy a maradék pénzekből mely utaknak van esélye megvalósulni, a kuratórium 2017 decemberéig dönt és jelzi, ha a pályázat mégis zöld utat kap. Az iskola 2017. évi kiutazásainak és fogadásainak tervezésénél ezt mindenképpen figyelembe kell venni.


 

Kapcsolódó információk: