Hírek


Kötéltechnika aktuális kérdései a Katasztrófavédelemben
2018. május 31. 08:34
Tanintézetünkben megrendezésre került a „Kötéltechnika aktuális kérdései a Katasztrófavédelemben” elnevezésű továbbképzés, amely áttekintette a jelenleg a KOK-on oktatott mentőkötél alapú technikákat, a leesés elleni védelem módszereit, és a szervezeten belül alkalmazott alpintechnikai módszereket. Az előadók - egy kivétellel – hivatásos tűzoltók, többségük ma is aktívan vonul. A 129 fős hallgatóság jellemzően tűzoltási területről érkezett. Az összetétel igen széles spektrumot felölelve a beavatkozóktól a tűzoltósági- és munkavédelmi felügyelőkig terjedt.

Szipola Benjámin tű. tőrm. – FKI, előadásának címe: „A klasszikus tűzoltó kötéltechnika és az ipari alpintechnika közötti biztonsági és felhasználói különbségek”, melyben pontosította ismereteinket a mászóöv gyártó és szabvány szerinti alkalmazási módját illetőleg és kitért annak alternatíváira is. Gyakorlatban egy rendszeresített mászóövet szakítógéppel tett próbára.

Leitner Béla tű. ftzls. – KOK szakoktatója, előadásában a KOK jelenlegi képzéseiben oktatott kötéltechnikai eljárásokat mutatta be, majd gyakorlatban az általánosan rendelkezésre álló eszközök segítségével mutatott be mélyből mentés állvánnyal. Hangsúlyozta, hogy ezen technikák a csomókötések gyakorlása nélkül használhatatlanok, veszélyesek. Sajnálkozását fejezte  ki, hogy a felszerelők egyre kevesebb előismeretet hoznak magukkal szervezetünkbe.

Az egyetlen civil előadó Horváth Richárd – a Magyar Barlangi Mentőszolgálat országos vezetője volt, aki a „Mentés, sérült szállításterepen” című előadásában megemlítette azt a figyelemre méltó az a tényt, hogy 1961-óta sem gyakorlaton, sem mentésen nem fordult elő leeséses baleset, miközben túljárnak több mint 300 éles bevetésen. Mentő tevékenységük mellett tudásukat rendszeresen osztják meg hivatásos tűzoltókkal, közös gyakorlatok, oktatások formájában.

Égető Szilárd tű. fhdgy - FKI, VIII kerületi HTTP - rövid történelmi áttekintés után, az FKI alpintechnikai fejlesztéseit mutatta be statikus és gyakorlati bemutató formájában. Az FKI Budavári Örsön készenlétben álló I/1-es, és a VIII kerületi http, 2-es gépjámű fecskendőjének állománya az országban a legtöbb alpintechnikai tudást igénylő káresetét számolja fel. Ehhez igazodóan színvonalas a használt felszerelésük, az oktatásuk és a gyakorlataik is. Néhány jellemző statisztika: 46 fő kötéltechnikai mentő, ebből 26 fő OKJ-s szintű. Állandó készenlétben 12 fő, 3 kötéltechnikai hordágy, 800 m kötél.

Szrága Árpád tű. tőrm.- Pest MKI, Hunor kötéltechnika szakág vezetője elmondta, hogy a 23 fő kötéltechnikai képzést kapott beavatkozó között van egy 14 fős „kemény mag”, továbbá nagymennyiségű, nemzetközi színvonalú felszerelés áll rendelkezésükre. Nem igen akad olyan alpin feladat, amit meg ne tudnának oldani. Gyakorlatokon a felderítésnél, a műszaki mentésnél és a levonulásnál aktív közreműködők, így nem sok pihenés jut egy-egy kötéltechnikai szakembereknek. Ha itthon lenne szükség rájuk, Budapesten 3, vidéken 8 óra alatt tudnak rendelkezésre állni.

Berényi Imre tű. fhdgy. - Baranya MKI, Mohács HTTP az alpintechnikából „lopott”, ugyanakkor tűzoltói beavatkozásoknál igen jól használható módszereket ajánlott a nagyérdemű figyelmébe, majd több bemutató részeseként bizonyította, hogy a gyakorlatban is tudja azt, amit elméletben. Ő mutatta be a tűzoltóknak fejlesztett Petzl Exo él- és tűzálló vész-ereszkedő készletet, melynek fő érdekessége, hogy egy hegyes kampót beakasztva az ablak peremébe is lehetővé teszi a gyors kimenekülést.

Szederkényi Nándor tű. ftzls. – KOK szakoktatója a „Kötéltechnikai eljárások minimum feltételei a Katasztrófavédelemben” c. előadásában a jogszabályi vonatkozások és szakmai igények rövid ismertetése után statikus bemutató segítségével érzékeltette a felmerülő problémákra a válaszát: specifikusan a tűzoltók számára alkalmazható leesés elleni védelmi módszereket, és az arra épülő ún. „kis csapatos” kötéltechnikai mentés módszerét. Ennek előnye az alpintechnikához képest, a kevesebb képzés és felszerelésbéli igénye, ugyanakkor a mentőkötél alkalmazásával szemben nem csupán szükség-eszköz, jogszabályi háttere is megnyugtatóbb. Az előadást követően a rendszert egy Iveco-Magirus létrás gépjárművön mutatta be, mintegy „horgászbotot” alakítva ki belőle, ám itt a kapitális fogás egy hordágyban fekvő sérült volt kísérővel az oldalán. A rendszer kútban, aknában, veszélytelenítéskor, illetve ablakon való behatolásnál is alkalmazható természetesen magasból mentő szer nélkül is. Az előadás végén elhangzott felajánlás szerint bármelyik MKI részére szívesen nyújt szakmai segítséget, ahol fejlődni, fejleszteni szeretnének e területen. A bemutatott rendszerhez a CAMP gyártmányú eszközöket az Explo.hu web áruház bocsájtotta rendelkezésre.

Bátran állítható, hogy a nap fénypontja az FKI és a HUNOR közös bemutatója volt, ahol egy magasan fennakadt, kizárólag felülről, kötéllel megközelíthető szgk-ba szorult sérült kiszabadítása, majd összetett vonalú mozgatása volt a feladat, természetesen a megfelelő kímélet mellett. A két szervezet személyi állománya nagy átfedést mutat, ezt a bemutató is tükrözte. A feladat végrehajtását a nyárias idő is nehezítette, ugyanakkor a roncson keletkező éles felületek miatt szerelvénykönnyítésről szó sem lehetett. El lehet képzelni, hogy a lábát alig-alig megvetni tudó tűzoltó lógva birkózik a hidraulikus szerszámokkal és a sérültet megtestesítő, az együttműködésre cseppet sem hajlandó bábuval. A heroikus és a professzionális szavak jól jellemzik a látottakat. A sérült gerinc-stabilizálás után, a roncs szétvágása, majd a mentőháromszöggel való kiemelése következett, akit a szomszéd mászóházra a HUNOR húzta fel, majd hordágyba csomagolás után egy gépjárműfecskendőhöz rögzített ferde kötélpályán jutott le. A bemutatóhoz a hidraulikus mentőszerszámok akkumulátoros verzióit használták, hála a Nardotech Kft-nek aki a Lukas szerszámokat forgalmazza, a Pirotex Kft.-nek a Weber forgalmazójának, és végül, de nem utolsó sorban a Holmatro eszközöket forgalmazó SziFire Kft-nek. Köszönjük!

Hálásak vagyunk az FKI video-csoportjának, és a MAGOR Egyesület egységének a Drone squad-nak az esemény rögzítésében nyújtott segítségéért, továbbá a Dél-Magyarországi Tűzoltó- és Technikai Mentő Egyesületnek a kötéltechnikai felszerelések kölcsönzéséért.

A továbbképzés visszajelzései alapján, kijelenthető, hogy hiánypótló és előremutató rendezvény volt, viszont fájlalták, hogy a hallgatóság gyakorlatban nem sajátíthatta el a látottakat. Reméljük, a jövőben erre is sor kerül!

 

 

 


 

Kapcsolódó képek:

Kötéltechnika aktuális kérdései a Katasztrófavédelemben Kötéltechnika aktuális kérdései a Katasztrófavédelemben Kötéltechnika aktuális kérdései a Katasztrófavédelemben
>>> További képek a galériában <<<