Hírek


Hetvenéves fennállását ünnepelte a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ
2018. október 03. 07:58
Ez alkalomból a tűzoltó képzés jelene és jövője címmel rendezett nemzetközi konferenciát az oktatási intézmény, amelyen nyolc nemzet szakmai vezetője képviseltette magát. Az előadók ismertették azokat a stratégiai alapvetéseket és gyakorlati ismereteket, amelyek hazájuk tűzvédelmét jellemzik. Az október 2-i rendezvényen a legkisebb részletektől a legnagyobb távlatokig szinte minden szóba került, ami a tűz elleni védekezéssel és az ehhez kapcsolódó emberi tényezővel foglalkozik.

A jubileumi konferenciának a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adott otthont, elsőként Erdélyi Krisztián tű. dandártábornok, általános főigazgató-helyettes szólt a résztvevőkhöz. A tábornok rövid történeti áttekintést adott a hazai tűzvédelemről. Mint mondta, ez a tevékenység az önkéntes szerveződésekkel, katonák, iparosok és diákok csapatával kezdődött, mára pedig odáig fejlődött, hogy többszintes, moduláris képzésre épülő, intézményes keretekbe ágyazott, magas szintű oktatás során sajátítható el.
 
A főigazgató-helyettest követően a hazai képzésben harminchat évet eltöltött dr. Diriczi Miklós tű. ezredes, oktatási igazgatóhelyettes vázolta csaknem négy évtized oktatási trendjeit. Az ezredes azt mondta, ezen évtizedek alatt országosan elismert szakmává vált a tűzoltói hivatás.
 
Hans Hazebroek, a Holland Tűzoltó Akadémia tanácsadója egyebek mellett arról beszélt, hogy képzési modelljük szerint a tűzoltóban leginkább azt tudatosítják, hogy bízzon a körülötte lévő biztonsági hálóban, a társaiban, akik figyelmeztetik, ha esetleg rossz döntést hoz.
 
Dr. Selan Kus török egyetemi tanár interaktív előadás keretében mutatta be, milyen nehézségekkel áll szemben egy csapat, ha annak tagjai egymásra utaltan dolgoznak. A szakember beszélt arról is, miként védje saját testi épségét és fizikai kondícióját az, aki emberek mentésével foglalkozik.
 
Dr. habil. Vass Gyula tű. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének vezetője nemcsak az intézetben megszerezhető tudásról és az ott lévő szakirányokról tájékoztatott, hanem vázolta azokat a nagyívű terveket is, amelyek az intézetet az egyik legkorszerűbb tudásbázissá emelhetik a térségben.
 
Jeney Zsolt, a BM HEROS termelési igazgatója a magyar tűzoltógépjármű-gyártás kulisszatitkaiba engedett betekintést, nem titkolva azt, hogy a fejlesztéshez hozzáadott magyar szellemi és fizikai érték méltán ad okot a büszkeségre.
 
A nap második felének előadásait az Ukrajnát képviselő Oleksandr Diadiushenko, a Cherkassy Tűzbiztonsági Intézet főiskolai tanára nyitotta meg. Bemutatta országa tűzoltóképzését, és részletesen beszélt arról a folyamatról, azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Kijev fejt ki a tűzmegelőzés, a beavatkozások és a hatósági munka hatékonyságának növelése érdekében.
 
Milan Kroflic, a WEBER Rescue kelet-európai régiós igazgatója áttekintő előadásában arról értekezett, hogyan kezdett hidraulikus mentőeszközöket gyártani a cég, és a tűzoltói igények, a használat közben szerzett tapasztalatok, illetve a kutatások alapján miként alakították át termékeiket az évek során.
 
A tudatosságra, annak törökországi helyzetére dr. Murat Kus, a Mehmet Akif Ersoy University egyetemi tanára irányította rá a hallgatóság figyelmét. A többi között elmondta, hazájában baj esetén az emberek általában a beavatkozóktól várják a segítséget, ezért a cél felkészíteni a lakosságot arra, hogy az emberek rendelkezzenek alapvető tudatossággal a különböző katasztrófahelyzetekre. A szakember részletesen beszélt arról, hogy a helyi veszélyeztető tényezők ismeretétől kezdve a földrengés esetén követendő magatartási szabályokon át a túlélőcsomag összeállításáig mi mindent kellene tudni az állampolgároknak.
 
A Horvátországot képviselő Mario Starcevic osztályvezető az erdőtüzek elleni védekezésről tájékoztatta a résztvevőket. Beszélt arról, hogy az elmúlt évtizedekben megtízszereződött az erdőtüzek száma, tavaly például Dalmáciában nyolcvannyolcezer hektár égett le, az oltás során száztíz tűzoltó sérült meg. A helyzet javítását célzó, tűzoltói vonalon végrehajtott intézkedések között az osztályvezető szólt például a beszerzett infrakamerákról, drónokról, kiemelkedő kapacitású vízszállítókról, valamint a kritikus időszakokban bevethető önkéntesekről, illetve a hivatásos erők átcsoportosításáról.
 
Szabó Attila tűzoltó alezredes, a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet vezetője előadásában ismertette az intézet huszonegy évre visszatekintő múltját, majd a fő feladatokról és a jövőre vonatkozó tervekről tájékoztatta hallgatóságát.
 
A Dániát képviselő Martin Thomsen, a Danish Emergency Management Agency igazgatója bemutatta a drónok adta lehetőségeket, amelyek mint mondta, veszélyhelyzetek során, vagy kockázatelemzés céljából is használhatók. Előadása során képekkel és videókkal szemléltette, hogy ezek az eszközök miként segítik a katasztrófa sújtotta területek áttekintését és felmérését.
 
A konferenciát dr. Papp Antal tűzoltó ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója zárta, aki megköszönte a hasznos és érdekes előadásokat. Az esemény zárásaként az igazgató valamennyi külföldi ország képviselőjének Szent Flórián szobrot és emléklapot adományozott.

 

 

Fotó: Jóri András - BM OKF


 

Kapcsolódó képek:

Hetvenéves fennállását ünnepelte a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Hetvenéves fennállását ünnepelte a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Hetvenéves fennállását ünnepelte a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ
>>> További képek a galériában <<<