Márpedig az áram okozta feszültség nem találkozhat a munkalázban égő tűzoltókkal, mert abból a nagy találkozásból semmi jó nem sülhet ki. Kábelhez tehát nem nyúlhatnak, oltani viszont szükséges, ez az a dilemma, amit a Tűzoltási és Mentési Szakcsoport vezetője kiemelt a gyakorlat során, hiszen a tűzoltók biztonságát, a rendszer védelmét, és a katasztrófa elhárítását, a tűzoltást egy időben egy helyen kell megoldani.
Éppen ezért gyakorolták, tesztelték a héten a Hatvan-nagygombosi gyakorlópályán a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet, a gyártók és a Büntetés-végrehajtás legfelkészültebb szakemberei a különféle tűzeseteket, és a változatos oltási módszereket.
Az úgynevezett hideg módszer habbal, ponyvával takarta le a forró cellákat, ennek során mérhetően csökkent a feszültség a rendszerben.
A kutatóintézet által fellobbantott tűz viszont rendesen összeolvasztotta, porrá égette a táblákat, ám ennek ellenére a kábelekben, még az elszakadt, roncsolódott kábelekben is óriási maradt a feszültség.
A napelemek oltását végző tűzoltók biztonsága tehát az egyik tényező, míg a gyártók azt figyelték, hogy kritikus helyzetben hogyan működnek a berendezések.
Ilyen összetett, több kísérletet végigvezető gyakorlat valódi kuriózum, a tapasztalatokat tananyag formájában is feldolgozza az oktatási központ. Kirov Attila tű. alezredes, tűzoltási és mentési szakcsoportvezető hangsúlyozta, az új technológiák új megoldásokat kívánnak, ez olyan kihívás, ami, hogy szakmájánál maradjon, égetően fontos.