Interaktív kiállítási technikák a Német Tűzoltó Múzeumban

A Katasztrófavédelem Központi Múzeuma igazgatója 2021. augusztus 30. és 2021. szeptember 3. között a németországi Fulda városának tűzoltó múzeumába látogatott.

Az ERASMUS program keretében zajló kiutazás során a múzeum igazgatója olyan hasznos tapasztalatokra tett szert, amelyeket a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma kiállításainak újragondolásakor fel tud használni. A német múzeum már a bejárat környéki terület kialakításakor nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a környezet stílusában kapcsolódjon a tűzoltósághoz. Ezért a múzeum elé olyan növényeket ültettek, olyan tárgyakat telepítettek, melyek megpillantásakor a látogató - formájukat vagy színvilágukat tekintve – rögtön a tűzoltóságra asszociál (pl. vérfű, liliom, vörös üveg összetörve egy medencében). 

Az előtérben kézzel működtethető szivattyú szívja fel a vizet egy beltéri mesterséges tóból, amiben aranyhalak úszkálnak a tűzoltóság színeiben (piros, fekete). A szivattyú működtetésével a látogatók maguk is kipróbálhatják a régi idők tűzoltóinak munkáját.

A múzeumba belépve a látogató szemét rögtön középre irányítja a sok régi szerkocsi. Mivel a kiállítás külön figyelmet fordít a fogyatékkal élőkre és a gyerekekre, bizonyos kiállítási tárgyakat lesüllyesztve (70 cm) mutatnak be azért, hogy a megfelelő perspektívából lehessen megszemlélni őket. A fiatalok –mint múzeumi célcsoport- számára a kiállítási tárgyakat elhelyezik a megfelelő történelmi korszakban, azért, hogy a mai fiatalság el tudja azt helyezni a történelemben. A kiállítási tárgyak közül csak a legértékesebbeket védik üveggel, plexivel, nem az eredeti tárgyakat, hanem azonos másolatokat állítanak ki a műtárgyak védelme érdekében. Minden korszaknak megfelelő autentikus környezetet alakítottak ki korhű épületek homlokzatának formájában, az épületek árkádjait, ablakait használják kiállító helyként. Nagy hangsúlyt fektetnek az interaktivitásra, több helyen kisfilmeken keresztül ismertetik a korszakot, tárgyakat (pl. a METZ gyártó jubileumi filmjei). A műszaki eszközöknél a működési mechanizmust metszetek vagy a részek külön bontásával szemléltetik. Fecskendőnél plexilappal elzárva nyerhetünk betekintést a málhatérbe. 

A kiállítás tematikája az időrendet követi –ahogy a KKM-ban is-, annak érdekében, hogy a fejlődéstörténetet egyes tárgyakon keresztül, mint pl. tűzjelzők, kismotor fecskendő, egyenruha, légzésvédelem, lehessen bemutatni. Van, amikor csak egyetlen tárgyon keresztül szemléltetik a fejlődéstörténetet (pl. egy tömlőn sorban tömlőfoltok és tömlőfolt bilincsek láthatóak). 

A kiállításban a tükör több célú használatát is megfigyelhetjük. 1. figyelemfelkeltés, 2. összehasonlítás, 3. a kiállítási tárgyak alatt, hogy alulról is meg lehessen nézni a tárgyat.

A múzeumban látványraktár került kialakításra, ahol a múzeológiai munka is megtekinthető.

A Német Tűzoltó Múzeumban kevés a történelmi egyenruha, ezért életnagyságú grafikákkal helyettesítik azokat. A múzeum „Tűzoltás a nemzetiszocialista időszakban” c. időszaki kiállításának célja a látogatók érzékenyítése faji és nemi identitás kérdésében. 

A látogatás során a KKM igazgatója megismerte a raktározási és nyilvántartási rendszert is, mely eltér a magyar gyakorlattól és mindkét rendszer a tárgyak csoportosításán alapszik.

A jövőre vonatkozó tervek között szerepel egy újfajta audio guide rendszer kiépítése, melyen keresztül az egyes tárgyak Esz/1. személyben mutatnák be magukat. Ezt QR kód leolvasásával tudja majd használni a látogató. 

A kiutazás harmadik napján került sor a Tűzoltó Történeti Munkacsoport megbeszélésére, amely egyesíti a kutatókat, muzeológusokat, a tűzoltó szövetség képviselőit és évente legalább egyszer ülésezik. Az idei első ülés, melyet helyhiány miatt a múzeum raktárában építettek fel, egy időszaki kiállítás megtekintésével kezdődött és az „1968 utáni kibővített katasztrófavédelem” címet viselte. A második napirendi pont a Covid-19 hatása a múzeumi munkára, levéltárakra. A járvány anyagilag megrengette a múzeumokat. A belépő díjakból származó jövedelemkiesés, elmaradt fesztiválok és oldtimer felvonulások nehezítették a tűzoltó történelem népszerűsítését.

A megbeszélésen elhangzott az is, hogy az egyik kutató talált egy történelmi némafilmet, amely egy 1930-as tűzoltónapot örökít meg. Egy felvonulás és egy tűzoltó gyakorlat látható rajta. A kutatók áttekintették a korszakot, amiben a film játszódik. A jogvédett film nagy közönség előtt nem mutatható be, csak kutatási célra használható.

A negyedik napirendi pont keretében a kutatók beszámoltak kutatási (rész) eredményeikről. 

A Német Tűzoltó Múzeum igazgatója beszámolt a 1952-ben alapított THW Múzeummal tervezett egyesülésről.  Bemutatták az egyesülés hátterét és a jövőbeli terveket. Jelenleg a keretkoncepció kidolgozása zajlik, mely a két múzeum munkáját határozza majd meg. A koncepció meghatározza a 3 legfőbb feladatot, melyek a következők: megőrizni, dokumentálni, kutatni. Fő célkitűzés továbbá a múzeum teljes körű digitalizálása. Olyan dinamikus kiállításokat terveznek, melyeket időszakonként módosítanának, hogy a visszatérő vendégeknek tudjanak újat kínálni.

A megbeszélés végén kutatás metodológiai kérdések merültek fel. Beszéltek a kutatás irányairól, illetve arról, hogy egyes tűzoltóságok jubileumi kiadványai milyen jó forrásokként szolgálnak kutatásokhoz, továbbá, hogy a véletlennek mekkora szerepe van a kutatásokban. Másik jó kutatási forrásnak a tűzoltókat érintő temetési búcsúbeszédeket említették.