Történeti áttekintés
A tűzoltók szervezett képzésének gondolatát már a múlt század végén gróf Széchenyi Ödön, a budapesti tűzoltóság megalapítója (1870), a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség első elnöke felvetette, aki az első szakképzett tűzoltó tisztként szaktudását a londoni tűzoltóságon szerezte. Az általa irányított fővárosi tűzoltóság tagjai közül kerültek ki az első oktatók, akik 1873-tól már a vidéki egyletek tűzoltóinak a képzésében is részt vettek.
A Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1890-től a fővárosban szervezett 2-3-4 hetes országos tűzoltótiszti és altiszti tanfolyamokat, melyek elméleti és gyakorlati vizsgával zárultak.
Az országos tanfolyamok szervezését 1903-tól a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség vette át. 1905-ben a Szövetség szabályzattal egységesítette a szaktanfolyamok anyagát. 1912-től már külön szerveztek alap- és felsőfokú tűzrendészeti tanfolyamokat.
1928-ban BM rendelet határozott egy országos tűzoltótisztképző tanfolyam létrehozásáról, ami már hat hónapig tartott.
Lényeges változás a képzésben 1946-ban következett be, amikor a vonatkozó BM rendelet szerint csak az lehetett tűzoltótiszt, aki érettségivel és felsőfokú tűzoltó tanfolyamon szerzett oklevéllel rendelkezett.
A II. világháborút követően az intézményes állami tűzoltótisztképzés 1948-ban indult meg Magyarországon az 5090/1948. Korm. sz. rendelet végrehajtására kiadott, az állami tűzoltóság tagjai kiképzésének szabályozásáról szóló BM rendelet alapján.
Az említett szabályozások alapján 1948-ban Budapesten, Makón és Nagykanizsán kezdődött meg az állami tűzoltóság tagjainak kiképzése. Az első Állami Tűzoltó Tisztképző Tanalosztály hallgatói Budapesten a Tas vezér utcai objektumban 1948. június 18-án kezdték meg tanulmányaikat.
1960-tól a tisztképző szakon az addigi 14 hónapról 2 évre emelkedett a képzési idő. Az évtizedek folyamán többször változott a tanintézet elnevezése (Állami Tűzoltótiszti Tanalosztály, "Petőfi" Tűzoltótiszt-képző Iskola, BM Akadémia Tűzoltótagozat, BM Tűzoltó Tisztképző Iskola), majd 1981. április 1-től BM Tűzoltó Kiképző Központ.
A tisztképzés mellett megkezdődött a zászlós, tiszthelyettes állomány képzése. A szaktanfolyami rendszer speciális felkészítést biztosított a tűzoltóság gépeinek, felszereléseinek kezelésére, továbbá az egyes szakbeosztások ellátására.
1992-től az oktató és kutató tevékenységet végző szakembereket egy szervezetbe vonták össze Tűzvédelmi Oktató és Kutató Intézet névvel.
1993-95. között a polgári védelmi képzés is a tanintézet feladatai közé tartozott. Ebben az időszakban az intézet neve BM Tűz- és Polgári Védelmi Intézetre változott.
A tűzoltóság és a polgári védelem szétválása után 1996-ban létrejött a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet.
2000. január 1-től tanintézetünk új feladatként a katasztrófavédelmi felkészítés rendszerének kialakítását kapta és a neve BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központra változott.
2006. július 29-én kiadott 2/2006 számú ÖTM utasításban foglaltak szerint a tanintézet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai irányítása mellett végzi feladatát.
2008 évtől a képzés az új szakmastruktúra a kor és a szakterületek igényeinek leginkább megfelelő moduláris felépítésűvé és kompetencia alapúvá vált. E módosulás az egész tanítási-tanulási folyamatra, valamint a vizsgáztatási rendszerre is alapvetően kihatott.
Így jött létre a tűzoltó szakképesítésre ráépülve a tűzoltó technikus, a tűzvédelmi előadó szakképesítésre ráépülve a tűzvédelmi főelőadó, a polgári védelmi előadó szakképesítésre ráépülve a katasztrófa- és polgári védelmi főelőadó, valamint a rendészeti szervező szakképesítés leágazásaként a tűzoltó szervező, és a katasztrófa- és polgári védelmi szervező szakképesítés.